A legtöbben a szőlő kipasszírozott húsát, levét felhasználva készítik.
Én nem akartam, hogy a héja kárba vesszen! Ezért reménykedve elővettem a befőzés bibliámat: Pelle Józsefné, Nyári ízek télire c. könyvét, amit már említettem, hogy a férjem szerezte meg nekem, antikváriumból.
ÉÉÉÉs még ez is benne van!
Fűszeres szőlőlekvár
Hozzávalók:
kék szemű szőlő (olasz futó)
1 liter gyümölcsléhez, 50 dkg cukor
10 szem szegfűszeg
A szőlőt a férjem szüleitől kaptuk. Abaligeten szüretelik minden évben. Az egyik baráti családtól kaptunk egy fél szatyornyi, apró szemű, de annál édesebb zöld szőlőt is.
Végül ezeket összekeverve készült el a lekvár.
Tehát a szőlőt megmostam, a fiúkkal leszemeztük. A könyv szerint paradicsompasszírozón nyersen át kell nyomni.
Mivel nekem nincs, ezért feltettem a szőlőszemeket egy lábosba főni. Mikor szépen kifakadtak (kb. 30 perc), egy fém szűrőn átpréseltem.
A levet lemértem, hozzáadtam a megfelelő mennyiségű cukrot, a teatojásban a fűszereket, s visszatettem mindent a lábosba főni.
A megmaradt héjat egy műanyag tálba tettem, hideg vizet engedtem rá. A vízben a mag leült a tál aljára, a héja feljött a víz tetejére. A szőlő héját a lábosból kivett kevés lével elkeverve leturmixoltam, majd ezt is beletéve a lábosba még 30 percig főztem.
Ezt a sűrűség különbségen alapuló mag-héj szétválasztást sajnos nem ismertem. Sebaj, jövőre én is így csinálom:)
VálaszTörlés