Kuglóf ?

Valamelyik nap telefonon beszéltem egy nagyon kedves, lelkes olvasómmal, aki szóvá tette, hogy nem talált kuglóf receptet az oldalon.

Elmeséltem neki, hogy még nyáron próbálkoztam vele, de nem volt valami sikeres a fogadtatás, ezért nem került fel az oldalra. A próbálkozásom végeredményére is nagyon illene a buktás-fókás hasonlat: kalács kuglóf bőrébe bújva.

Meggyúrtam a kalács tésztáját, kinyújtottam, megkentem házi lekvárral, feltekertem és beletettem a kuglóf formába.

Előmelegített sütőben, 180 fokon, 30-40 percig sütöttem.

A férjem nagyon elégedett volt a látvánnyal és az illattal. Amikor beleharapott az a csalódás érte, hogy ja ez csak egy lekváros kalács. Hát ezért nem tettem fel eddig.

De hátha nektek vagy a gyerkőcöknek ízleni fog és legalább látnak kuglóf formájú süteményt is. Ígérem, idén megint kísérletezni fogok és megpróbálok összehozni valami könnyedebb, levegősebb tésztát. 

A tölteléken természetesen most is lehet változtatni. Meg lehet kenni növényi vajjal és megszórni fahéjas cukorral - ez Enikőék nagy kedvence - dióval, kókuszreszelékkel, mandulával. Vagy egyszerűen mazsolával és reszelt citrom, narancshéjjal lehet gazdagítani a tésztát. Persze lehet az örök klasszikust is használni, olvasztott étcsokit, kevés növénnyi vajjal összemelegítve.